2011. február 22., kedd

Ember

"Neveld magad magányossá és erõssé. Tudjad, hogy soha, senki nem segít. S ne sopánkodj ezen. Ember vagy, tehát nem várhatsz semmit az emberektõl; s ez a természetes." Márai

Így élsz?

2011. február 21., hétfő

Vég-termékek

"A városka romjai között állt a bolt. Amolyan régiségkereskedés-féle. A polcokon ócska álmok, nejlonzacskóba zárt tekintetek, régen lejárt szavatosságú mosolyok, léggömbinfúziós készülékek, szeretetpótszeres dobozok, recsegő hanglemezekre vett tréfás és szomorú esetek gúlába rakott halmaza mellett kiszínezett sikolyok sorakoztak. Biztonságos, kietlen, örök alkonyba világít a girbe-gurba, halványlila neon:VÉG-TERMÉKEK." Trencsényi Zoltán

Újratemetés

Újratemetés. Nap, mint nap. Meztelenül, jeltelen sírban, kátránypapírba drótozva préseled a levegőt ki magadból, az álmaid lelkét. Gazokkal sűrűn benőtt növényzetet szülsz, nap, mint nap, fájdalommal, de a besüppedt gödrök tele vannak vágyaiddal. Megtelik a mélység, és újratemeted Magad. Csak egy pillantásért. Egy pillantásért...